Szervezetünk egészséges működéséhez minden tápanyagra, így vitaminokra és ásványi anyagokra is meghatározott mennyiségben van szükség.
A vitaminok a szervezet élettani működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Az emberi szervezet nem (ill. egyes vitaminok esetében kellő mennyiségben nem) tudja előállítani, ezért a táplálékkal kell felvenni őket, vagy elő anyagaikat (ezek a provitaminok melyek a szervezetben vitaminná alakulnak).
A zöldség és gyümölcsfélék fogyasztása elsősorban a C-, E- és K- vitaminok valamint a folsav és karotinoidok (A-provitamin) esetében döntő jelentőségű, mivel szervezetünk elsődlegesen ezen élelmiszerekből tudja fedezni szükségleteit.
Egyes termékeknél jelentős a B1- és B2- vitamin mennyisége, azonban feltétlenül említést érdemel, hogy a zöldségek és gyümölcsök D- és B 12 vitamint egyáltalán nem tartalmaznak (ezért ezen vitaminok a táblázatokban nem is szerepelnek).
A gyümölcsök és zöldségek A-vitamint sem tartalmaznak, azonban a karotinoidok a szervezetben lezajló biológiai folyamatok során A-vitaminná alakulnak (mintegy 6 tömegegységnyi bkarotinból képződik 1 tömegegységnyi A-vitamin).
A napi vitaminszükséglet függ a nemtől, az életkortól és az életviteli szokásoktól (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás).
Minél frissebb, lehetőleg nyers, vagy kíméletes módon feldolgozott (pl. zöldségek esetében a párolás során a legkisebb a veszteség) ill. megfelelően tárolt zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával biztosíthatunk több vitamint szervezetünknek.
A legnagyobb mértékű csökkenés a tárolás első napjaiban következik be - C-vitamin esetében 2 nap alatt akár a felére csökkenhet a koncentráció
Nézzük röviden az egyes vitaminok szerepét:
- A-vitamin, (karotin) : szükséges a növekedéshez, a csontrendszer-, a fogak- és a bőr- épségéhez; hiánya szürkületi vaksághoz vezet, s csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség. Antioxidáns tulajdonsága révén az - E-vitaminnal együtt - véd az érelmeszesedés és daganatos betegségek kialakulásától.
- E-vitamin : antioxidáns hatású; szükséges pl. a bőröregedés késleltetéséhez, a megfelelő ivarsejtképzéshez.
- K-vitamin : a B 12-vitaminnal együtt a véralvadás mechanizmusát szabályozza.
- B1-, B2-vitamin, piacin : a szervezet energiaforgalmában vesz részt; szükséges a bőr-, a szemnyálkahártya- és az idegrendszer épségéhez.
- B6-vitamin : szükséges az idegműködéshez és a megfelelő növekedéshez
- Folsav : elsősorban a vérképzésben szükséges; a szénhidrát, fehérje és zsíranyagcserében játszik szerepet.
- Biotin : segíti az energiafelhasználást, a tápanyagok hasznosulását és egymásba való átalakulását a szervezetben.
- C-vitamin : szükséges: a fogak-, az íny-, az érrendszer épségéhez és néhány hormon szintéziséhez; növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást, a sebgyógyulást és elősegíti a vasfelszívódást.(Mednyánszky Zsuzsa, Szabó S. András, Tolnay Pál alapján)
- Meg tudunk-e enni annyi zöldséget és gyümölcsöt, amennyi a napi szükséglet?
-Nézzük: pl. friss almából több, mint 2kg.-ra lenne szükség! A bolti alma nem 2 napja lett leszedve, ezért (pl. a C vitamin több, mint fele lebomlott) legalább 4 kg. fedezné a napi szükségletet!
-Meg tud Ön enni pl. ennyi almát egy nap?!
A VALÓSÁG: A napi vitamin szükséglet jóval több, mint amit eddig "tanultunk"!!!(http://drlenkei.hu/)
-Tehát semmiképpen nem tudunk ennyi zöldséget és gyümölcsöt megenni egy nap!
Az ásványi anyagok az anyagcsere szinte minden fázisában fontos szerepet töltenek be. Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezet zavartalan működése érdekében. Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka ásványi anyagokból áll, ezek legnagyobb része a csontokban található.
Az egészség fenntartásához, megőrzéséhez minden tápanyagra, így az ásványi anyagokra is meghatározott mennyiségben van szükség.
Ezt a mennyiséget elsősorban az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg.
Ha az ásványi anyagok a szükségestől kisebb vagy nagyobb mennyiségben kerülnek a szervezetbe, különböző betegségeket, kórállapotokat idézhetnek elő.
Az egészséges táplálkozás során minden tápanyag elegendő mennyiségben kerül a szervezetbe. Biztos sokan örülnének, ha lenne olyan táplálék, ami minden tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmaz, és nem kellene az étrendünk összeállításával foglalkozni.
Ilyen táplálék az anyatej, de ez is csak a csecsemők kb. 6 hónapos koráig fedezi a szükségletet.
Az optimális tápanyag ellátottság nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő testi- és szellemi fejlődésnek, az egészség fenntartásának, és egyes betegségek megelőzésének. Az egyensúly felborulása súlyos egészségi következményekkel jár.
A tanfolyam végén ismertetek egy ilyen "optimális tápanyag" megoldást!
Ásványi anyagok csoportjai:
Makroelemek:
A makroelemek közé tartozik a kalcium, nátrium, kálium, magnézium és a foszfor.
Mikroelemek:
A legfontosabb mikroelemek: vas, réz, cink, fluor, jód, szelén.
Táblázat mellékelve: Itt tekintheti meg az ásványi anyag táblázatot.
Itt tekintheti meg A ZOLDSEGEK ES GYUMOLCSOK VITAMIN TARTALMA táblázatot.
Következő levelemben a fehérjék jelentőségéről lesz szó.
Van véleménye? Egyetért - nem ért egyet?
Szóljon hozzá!
Amennyiben hasznosnak találja információimat, kérem, ajánlja barátainak, ismerőseinek!
Az Ön egészsége szolgálatában:
Stemler János wellness tanácsadó
Nagyszerű gondolatok - minden napra.
-Megnézi?
-Érdemes!
2008. október 23., csütörtök
2008. október 4., szombat
A ballasztanyagok jelentősége(4)
A napi víz fogyasztás rendben?
Akkor nézzük egészségünk másik fontos tényezőjét, a rost szükségletet!
A ballasztanyagok(élelmi rostok) táplálékunk fontos részét képezik.
Egészségesen tartják az emésztőrendszerünket, és megelőzik a székrekedést.
Normális körülmények között kb. 25-30g ballasztanyagra van szükségünk naponta.
A legtöbb ember még 15g-ot sem vesz magához.
Élelmi rostokban gazdag élelmiszerek:
-zöldségek és gyümölcsök
-teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek
A növényi rost biztosítja, hogy ne jelentkezzen rövid időn belül az éhségérzet.
Mit nevezünk növényi rostnak?
(informed.hu szerint)
Azokat az emésztőenzimeknek ellenálló növényi sejtfalakat és sejt közötti állományt alkotó anyagokat, melynek fő összetevői a cellulóz, hemicellulóz, pektin és lignin. Az utóbbi kivételével nem hasznosuló szénhidrátoknak is nevezzük őket.
Most ezek után joggal feltehetik a kérdést: ha a szervezet nem tudja hasznosítani őket, akkor miért van szükség rá? Nos, pont ebben rejlik jelentősége. A szervezetnek ugyanis szüksége van olyan anyagokra, amelyek ballasztanyagként viselkednek, ellenállnak az emésztőenzimeknek és élettani hatásuk nélkülözhetetlen a szervezet számára.
Melyek ezek az élettani hatások?
1. Vízkötő képesség
2. Toxikus anyagok megkötése
3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése
4. A felszívódás késleltetése
5. Epesavak megkötése
6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése
7. A széklet tömegének növelése
A rosthiányos táplálkozás veszélyei
1. Székrekedés
2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)
3. Vastagbélpolip és -rák
4. Epekőbetegség
5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek
6. Elhízás
7. Cukorbetegség
Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. Ha ugyanis nincs elég salakanyag a vastagbélben, akkor a bél mozgása lelassul. Ezen többnyire hashajtók szedésével igyekeznek javítani, holott ma már egyértelmű, hogy a székrekedés csupán gyógyszeres kezeléssel nem orvosolható. De jelenleg még egyszerűbbnek tűnik beszednünk a gyógyszert, mint megszeretnünk, megszerettetnünk a zöldségeket, gyümölcsöket, barna kenyeret.
Pedig ellustult emésztőrendszerünknek, rendetlenkedő epénknek, magasra szökő vérkoleszterin- és -cukorszintünknek ellenszere lehetne, ha hagynánk, hogy "kiseprűzze, felporszívózza" szervezetünkből azt, ami nem kell hogy bennünk maradjon.
Számos megfigyelés hozza kapcsolatba a rosthiányos táplálkozást a vastagbél daganatos betegségeivel. A több rostot fogyasztó népek köreiben ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a magasabb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán, ezért csökken a rákképző vegyületek bélfalra kifejtett hatása. Különösen fontos ez, ha a zsírfogyasztás függvényében nézzük a táplálék rosttartalmának alakulását, mivel a bélben lévő epesavak töménysége nagymértékben függ a táplálék zsírtartalmától, ez pedig jelenlegi táplálkozásunkban jóval magasabb, mint a kívánatos mennyiség.
A cukorbetegség és a rostok
Összefüggés van a cukorbetegség és a rostfogyasztás között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és a finomlisztből készült ételek kevés rágást igényelnek, igen gyakran felszívódnak és ezáltal elhízáshoz, vércukorszint-emelkedéshez, az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléshez vagy az inzulin felhasználásának csökkenéséhez vezethetnek.
A fogszuvasodás és a rostok
A rágás hiánya sem közömbös a szervezetre. A finomélelmiszereket fogyasztó emberek körében sokkal gyakoribb a fogszuvasodás, mint azoknál, akik növényi rostban gazdag rágást igénylő ételeket fogyasztanak.
A rostok és a bélgombák(kandida)
Itt tekintheti meg az írást.
A fogyókúra és a rostok
A rostok többféleképpen akadályozzák meg a fölösleges energiafelvételt:
1. Csökkentik a vékonybél felszívófelületét, ezáltal a táplálékból kevesebb energia hasznosul.
2. A rostok laktató hatással rendelkeznek, ezáltal kevesebbet eszünk.
3. Csökkentik az emésztőenzimek hatását, ezáltal szintén lassul az energiát szolgáltató tápanyagok felszívódása.
Rostforrásaink
Rostban gazdag élelmiszerforrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.
Fontosabb élelmiszerek rosttartalma
(Az adatok 100 g tisztított élelmiszerre vonatkoznak g-ban)
gabonák 100 g/g zöldségek 100 g/g gyümölcsök 100 g/g
búzakorpa 54,0 petrezselyemgyökér 8,0 málna 9,1
búzacsíra 20,0 sárgarépa 3,7 ribizli 7,8
Graham-liszt 19,0 zöldborsó 7,0 körte 6,2
rozskenyér 9,8 karalábé 5,1 szilva 5,7
barnakenyér 10,0 kelkáposzta 4,5 szőlő 5,4
zöldpaprika 4,2 meggy
zöldbab 4,2 alma 3,7 paraj 4,0 kajszi 3,6 káposzta 3,4 egres 3,5
paradicsom 2,2 eper 1,7
Írja le véleményét, vagy ha van, tapasztalatát!
Az Ön egészsége szolgálatában:
Stemler János wellness tanácsadó
Nagyszerű gondolatok - minden napra.
-Megnézi?
-Érdemes!
Akkor nézzük egészségünk másik fontos tényezőjét, a rost szükségletet!
A ballasztanyagok(élelmi rostok) táplálékunk fontos részét képezik.
Egészségesen tartják az emésztőrendszerünket, és megelőzik a székrekedést.
Normális körülmények között kb. 25-30g ballasztanyagra van szükségünk naponta.
A legtöbb ember még 15g-ot sem vesz magához.
Élelmi rostokban gazdag élelmiszerek:
-zöldségek és gyümölcsök
-teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek
A növényi rost biztosítja, hogy ne jelentkezzen rövid időn belül az éhségérzet.
Mit nevezünk növényi rostnak?
(informed.hu szerint)
Azokat az emésztőenzimeknek ellenálló növényi sejtfalakat és sejt közötti állományt alkotó anyagokat, melynek fő összetevői a cellulóz, hemicellulóz, pektin és lignin. Az utóbbi kivételével nem hasznosuló szénhidrátoknak is nevezzük őket.
Most ezek után joggal feltehetik a kérdést: ha a szervezet nem tudja hasznosítani őket, akkor miért van szükség rá? Nos, pont ebben rejlik jelentősége. A szervezetnek ugyanis szüksége van olyan anyagokra, amelyek ballasztanyagként viselkednek, ellenállnak az emésztőenzimeknek és élettani hatásuk nélkülözhetetlen a szervezet számára.
Melyek ezek az élettani hatások?
1. Vízkötő képesség
2. Toxikus anyagok megkötése
3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése
4. A felszívódás késleltetése
5. Epesavak megkötése
6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése
7. A széklet tömegének növelése
A rosthiányos táplálkozás veszélyei
1. Székrekedés
2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)
3. Vastagbélpolip és -rák
4. Epekőbetegség
5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek
6. Elhízás
7. Cukorbetegség
Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. Ha ugyanis nincs elég salakanyag a vastagbélben, akkor a bél mozgása lelassul. Ezen többnyire hashajtók szedésével igyekeznek javítani, holott ma már egyértelmű, hogy a székrekedés csupán gyógyszeres kezeléssel nem orvosolható. De jelenleg még egyszerűbbnek tűnik beszednünk a gyógyszert, mint megszeretnünk, megszerettetnünk a zöldségeket, gyümölcsöket, barna kenyeret.
Pedig ellustult emésztőrendszerünknek, rendetlenkedő epénknek, magasra szökő vérkoleszterin- és -cukorszintünknek ellenszere lehetne, ha hagynánk, hogy "kiseprűzze, felporszívózza" szervezetünkből azt, ami nem kell hogy bennünk maradjon.
Számos megfigyelés hozza kapcsolatba a rosthiányos táplálkozást a vastagbél daganatos betegségeivel. A több rostot fogyasztó népek köreiben ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a magasabb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán, ezért csökken a rákképző vegyületek bélfalra kifejtett hatása. Különösen fontos ez, ha a zsírfogyasztás függvényében nézzük a táplálék rosttartalmának alakulását, mivel a bélben lévő epesavak töménysége nagymértékben függ a táplálék zsírtartalmától, ez pedig jelenlegi táplálkozásunkban jóval magasabb, mint a kívánatos mennyiség.
A cukorbetegség és a rostok
Összefüggés van a cukorbetegség és a rostfogyasztás között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és a finomlisztből készült ételek kevés rágást igényelnek, igen gyakran felszívódnak és ezáltal elhízáshoz, vércukorszint-emelkedéshez, az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléshez vagy az inzulin felhasználásának csökkenéséhez vezethetnek.
A fogszuvasodás és a rostok
A rágás hiánya sem közömbös a szervezetre. A finomélelmiszereket fogyasztó emberek körében sokkal gyakoribb a fogszuvasodás, mint azoknál, akik növényi rostban gazdag rágást igénylő ételeket fogyasztanak.
A rostok és a bélgombák(kandida)
Itt tekintheti meg az írást.
A fogyókúra és a rostok
A rostok többféleképpen akadályozzák meg a fölösleges energiafelvételt:
1. Csökkentik a vékonybél felszívófelületét, ezáltal a táplálékból kevesebb energia hasznosul.
2. A rostok laktató hatással rendelkeznek, ezáltal kevesebbet eszünk.
3. Csökkentik az emésztőenzimek hatását, ezáltal szintén lassul az energiát szolgáltató tápanyagok felszívódása.
Rostforrásaink
Rostban gazdag élelmiszerforrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.
Fontosabb élelmiszerek rosttartalma
(Az adatok 100 g tisztított élelmiszerre vonatkoznak g-ban)
gabonák 100 g/g zöldségek 100 g/g gyümölcsök 100 g/g
búzakorpa 54,0 petrezselyemgyökér 8,0 málna 9,1
búzacsíra 20,0 sárgarépa 3,7 ribizli 7,8
Graham-liszt 19,0 zöldborsó 7,0 körte 6,2
rozskenyér 9,8 karalábé 5,1 szilva 5,7
barnakenyér 10,0 kelkáposzta 4,5 szőlő 5,4
zöldpaprika 4,2 meggy
zöldbab 4,2 alma 3,7 paraj 4,0 kajszi 3,6 káposzta 3,4 egres 3,5
paradicsom 2,2 eper 1,7
Írja le véleményét, vagy ha van, tapasztalatát!
Az Ön egészsége szolgálatában:
Stemler János wellness tanácsadó
Nagyszerű gondolatok - minden napra.
-Megnézi?
-Érdemes!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
